A kaukázusi volt szovjet köztársaságban az ellenzék 2011. március 11-re demonstrációt szervezett. Hosszú évek óta nem volt példa az országban kormányellenes tüntetésre, a rendőrség erélyes fellépéseinek köszönhetően.
Azerbajdzsánban 1993 óta az Alijev-klán uralkodik. Az önkényuralom és erőszak egyben a világ egyik legkorruptabb államát hivatott fenntartani: a Transparency International által mért 178 ország között a 134. helyet foglalja el. Azerbajdzsán azonban fontos olaj- és gáztermelő ország, így a Nyugat itt is szemet hunyt az emberi jogok tiprása felett. Az ellenzék eközben választási csalással, a szólásszabadság eltiprásával, ellenzékiek bebörtönzésével és a média ellehetetlenítésével vádolja Alijevet.
Az arab világban tapasztalt változások szele azonban elérte a Kaukázust és kimozdította Azerbajdzsánt dermedt állapotából. 2011. február 6-án fiatal aktivisták egy csoportja a Bakuban található Hoszni Mubarak szobor előtt szimpátiatüntetést tartott. Gúnyolódva és fütyülve üzenték Mubaraknak, hogy „Távozzon a diktátor!”. A célzást nem értette félre az azeri rendőrség, amely egy percen belül a helyszínre érkezett és szétkergette a néhány tucat fiatalt.
Egyiptomban azonban távozott a diktátor, és ez lendületet adott az azeri ellenzéknek, amely — az észak-afrikai példákat látva — a facebookon kezdett szervezkedni. Mubarak lemondásának egyhónapos „jubileumára”, március 11-re tűzte ki az első kormányellenes tüntetés időpontját. A megmozdulásnak a „Nép Nagy Napja” nevet adták.
Ilham Alijev elnök megpróbált előremenekülni: több arab diktátorhoz hasonlóan reformokat jelentett be március 2-án a korrupció visszaszorítására. Az ellenzék azonban már nem érte be ennyivel, és kozmetikázásnak minősítette Alijev próbálkozását. Ugyanezen a napon a Szabad Európa Rádió azeri tagozata interjút közölt a március 11-i tüntetés egyik szervezőjével, Elnur Madzsidlivel, aki szerint a tüntetés célja, hogy „véget vessen a tömeges reményvesztettségnek”.
Nyugati források szerint március 11-ig a tüntetés szervezői közül legalább ötöt őrizetbe vett az azeri rendőrség, „huliganizmussal” vádolták őket. A tüntetés facebook-os oldalán a szervezők azt írták, hogy elég, ha valaki megnyomja az „Ott leszek” gombot, azzal máris támogatja az „azerbajdzsáni ügyet”.
Péntek reggel az azeri rendőrség körülvette a tüntetés feltételezett helyszíneit: elsősorban az egyetemeket. A tüntetők azonban Bakuban egyszerre több helyszínen tartottak békés felvonulást: a Május 28 metróállomásnál, a bakui pályaudvarnál és a Nizámi utcában. A résztvevők többek közt az „Azadlig” (Szabadságot!) szlogent skandálták, miközben a sajtó képviselői sárga mellényben mellettük futottak.
A rendőrség nagy erőkkel vonult valamennyi helyszínre. A Szabad Európa Rádió honlapján megtekinthető videón jól látható, hogy rohamrendőrök és hagyományos egyenruhás rendőrök léptek fel a tüntetők ellen. Az AFP szerint 43 embert letartóztattak, a Szabad Európa Rádió azeri tagozatának fotóriporterét pedig megverték, majd bocsánatot kértek tőle. A letartóztatottak között van az egyik ellenzéki párt vezetője és egy másik párt vezetőjének fia. A Reuters szerint az egyik aktivista, mielőtt betuszkolták volna a rohamkocsiba, a riporterekkel közölte: „a jövőben is próbálunk majd demonstrációkat tartani”.
Az AFP szerint több nyugati szervezet elítélte a rendőrség fellépését. Az Európai Unió Bakuban tartózkodó delegációja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „egyre több fiatal aktivistát tartóztatnak le az országban”. Az Egyesült Államok azerbajdzsáni nagykövete „továbbra is közelről fogja felügyelni” az eseményeket. Az Amnesty International felszólította Azerbajdzsánt, hogy „azonnal hagyja abba az erőszakos fellépést és hagyja, hogy az aktivisták békés tüntetést szervezzenek”.
Az ellenzéki Müszavat Párt még aznap tanácskozott, és másnapra, március 12-re újabb tüntetést hirdetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése