Kadhafi lehülyézte Sarkozyt, és megígérte, hogy elzárja az olajcsapokat Európa felé. Adzsdábija, a felkelők utolsó bástyája Bengázi előtt, lassan Kadhafi kezére kerül. Alain Juppé francia külügyminiszter kijelentette, hogy már nem érdemes légtérzárról tárgyalni. Európa súlyos következményekkel számolhat.
Események március 15-én napközben
Rövid helyzetjelentés Líbiából: Március 15-én kedd délután a Reuters bejelentette, hogy a vasárnap már elfoglalt, de a felkelők által részben visszafoglalt Brega teljes egészében Kadhafi kezére került. Március 14-én a kormányhű hadsereg Adzsdábiját kezdte ostromolni, a város nagy részét 15-én délután már szintén az állami hadsereg ellenőrizte. A felkelők tömegesen menekültek Bengáziba, ám az AFP szerint délután fél négyre a kadhafisták lezárták a Bengáziba vezető utat, így az Adzsdábijában maradtakra valószínűleg kivégzés vár.
Európa: Március 15-én a Reuters szerint Kadhafi bejelentette, hogy nem köt többé olajszállítási szerződést a nyugati országokkal, Németország kivételével. A G8-ak ülése folytatódott Párizsban, ám mindössze az olasz külügyminiszter kétségbeesett javaslatát sikerült megszülni: Frattini tűzszünetet javasol Kadhafinak akkor, amikor már majdnem teljes Líbiát visszafoglalta. Közben az AFP közöl egy kiszivárgott részletet egy Kadhafival készült, ma sugározandó interjúból, amelyben a líbiai vezér azt vélelmezi francia „barátjáról”, hogy megőrült, pszichikai betegségben szenved.
NATO: Március 15-én délután 4 előtt a Le Monde arról értesít, hogy a NATO szigorú határozatot hozna. Délután 5-kor már arról ír, hogy a NATO szövetséges államainak nagykövetei már hajlanak a katonai beavatkozásra, mégpedig a légtérzár alkalmazására, valamint a már korábban meghozott, fegyverembargóról szóló határozat betartatására. A terveket azonban csak másnap, szerdán fogják megvitatni. Nem sokkal később Alain Juppé francia külügyminiszter idejétmúltnak nyilvánítja a légtérzár tervét.
A légtérzár be nem vetése
Miközben az európai országok még mindig megosztottak, a NATO gondolkodni kezdett a legkisebb katonai beavatkozás lehetőségén. Adzsdábija városa elesettnek tekinthető, Kadhafi most már bármikor Bengázi ellen fordulhat. Kadhafi légielőnyét időben és hatékonyan felhasználta, meglehetősen meggyengítette és visszaszorította a felkelőket.
Amennyiben másnap, 16-án megszületik a NATO légtérzárról szóló határozata és meg is valósul, Kadhafi tankjai hosszabb ostrom után beveszik Bengázi városát, és ezzel a felkelés lényegében levertnek tekinthető, bár a maradék néhány város, Miszráta, Tobruk és Darna, még egy ideig tarthatja magát. Ha mégsem valósul meg a napokban a légtérzár, akkor Kadhafi sokkal gyorsabban elfoglalhatja Bengázit.
Magyarán mondva, azzal, hogy a NATO eddig késlekedett a légtérzárral, lényegében értelmetlenné tette későbbi bevezetését.
Következmények
1. Európa elvesztette egyik szövetségesét és üzleti partnerét. Nem folyik több olaj Líbiából Európába, Németországot kivéve. Az olaj elvesztése elsősorban Olaszországot sújtja, de a politikai veszteség Franciaország és az Egyesült Királyság számára elég komoly.
2. Európa számíthat egy igen nagy mértékű menekültáradatra. A felkelők utolsó esélye a túlélésre, ha minél előbb elhagyják Líbiát.
3. Mind Európa, mind a NATO jelentős kudarcot könyvelhet el, amennyiben valami csoda folytán nem fordul vissza a harc kimenetele a felkelők javára. A világ legerősebbjének tartott katonai szövetség, és a magát sikertörténetnek tartó Európai Unió nem voltak képesek megakadályozni egy nem természeti humanitárius katasztrófát.
4. A líbiai felkelés eleste tanulságul szolgálhat a többi arab állam felkelőinek és vezetőinek egyaránt. Az utóbbiaknak lelkesítést és példát adhat. Ezek szerint nem kell megijedni attól, ha „lázadók csoportja” a jogaikért kezd harcolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése